„A fiatal móri néha összetévesztésig hasonlít a fél-hegyi, lankás vidéki borhoz. Csak öt-hat éves korában kezd derengeni benne az erő. De akkor aztán erő, anélkül, hogy durva lenne. Teljesen egyedi és utánozhatatlan ásványi zamata van.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (142. o.)
Editio M Kft., 2000

A Móri borvidék pincészetei:

Hegedűs Családi Borászat, Geszler Családi Pincészet - Mór, Csetvei Pincészet, Maurus Borászat

Kis borvidék nagy borai

Mór vidéke, mint a csókakői váruradalom része, már a XII. században feltűnik az oklevelekben. 1138-ban a Mórral szomszédos Bodajk falu szőlőjét és szőlős jobbágyait említi egy oklevél. 1231-ben Vajal (ez ma Mór egyik falurésze) és Csákberény szőlőjéről készült okirat.

Magával, Mór község nevével csak a XV. században találkozunk először. Az írott dokumentáció tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig egyenletesen fejlődött, de a török hódoltság megakasztotta a fejlődést. A török háborúk viharai a Csókakőhőz tartozó 32 községből 28-at elpusztítottak. A lakosság pusztulásával a szőlők is elvadultak. A XVIII. században beköltöző német telepeseknek köszönhető az új szőlőtelepítés. Móron telepedett le a kapucinusok szerzetesrendje is, akik a környék legjobb szőlőművelőivé váltak.

A XVIII. század tehát már nem folytatása a régi szőlőkultúrának, hanem új korszakot jelent. Valószínűleg ekkor jött létre a következő 300 évet meghatározó szerencsés találkozás a borvidék és az ezerjó szőlőfajta között.

A XIX. században érte el a borvidék ismertsége tetőpontját. Ebben szerepet játszhatott a megbecsült móri aszúborok kivitele is. Volt olyan időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok voltak a legmagasabb áron eladhatók. A filoxéravészt a táj viszonylag könnyebben vészelte át, mint a többi magyar borvidék, mivel a homokkal kevert lösz- és a homoktalajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.

Mór község 1901-ben kérvényezte, hogy Mór és vidéke önálló borvidékké nyilváníttassék, mivel addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.

A borvidéken kisebb mértékben még máig is megtaláljuk a hagyományos termesztési elemeket: a kis tenyészterületet, a fejműveléses, kopaszmetszéses, hajtásválogatással (ún. "gyomlálással") kezelt tőkéket. A meredek domboldalakon helyenként mikro- és makroteraszokat is építettek.

A móri borvidék elsőrendűen fehérbor termő terület. Mivel a borvidék hagyományos fajtája az ezerjó, ezért ezt minden más fajtát meghaladó mennyiségben telepítették.  Az ezerjót sorrendben a tramini követi. Ezek mellett chardonnay, szürkebarát, ezerfürtű a legfontosabb fajták. Ez a jellegzetes fajtaösszetétel elsősorban a német borászkodási gyökerekkel is rendelkező Észak-Dunántúlon nevezhető tipikusnak.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Móri borvidék néhány bora:

Sörédi Zenit , Csetvei RAWka Ezerjó Hordó, Móri Rajnai rizling, Vértes Kincse cuvée 2023, Móri Rejtelem Chardonnay, Sörédi Chardonnay , Zöld veltelíni 2022, MÚZEÁLIS BOROK, Királyleányka 2023, Móri cuvée, Móri Királyleányka 2012, Móri Tramini, Késői szüretelésű Sörédi Chardonnay, Zenit 2023, Ezerjó 2023, Móri Sauvignon blanc, Chardonnay 2023, SZERETŐ Móri Chardonnay 2023

A Móri borvidékhez tartozó települések:

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly.

A Móri borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Zöld veltelini, Tramini, Chardonnay, Királyleányka, Zenit, Rajnai rizling, Ezerjó, Sauvignon blanc