AKövidinka szőlő minden bizonnyal magyarországi eredetű, a múlt század közepe táján tűnt fel Versec (jelenleg Szerbia) környékén. A német nyelvterületen Steinschiller, régebbi fajtaleírásokban Ruzsica néven említik. Magyarországon leginkább az alföldi szőlőtermő-területeken található meg. Talajban egyáltalán nem válogat, kitűnően tűri a homokos talajt is. A Kövidinka mustja viszonylag alacsony cukortartalmú, savainak mennyisége közepes, de azok finomak. Bora szerény illatú és zamatú, egyszerű, könnyű, rendszerint vékonyabb, lágy. Ritkán ad asztali bornál nagyobb minőséget, ám megbízhatósága és egyszerűsége miatt nagy jelentősége van az átlagfogyasztók számra szánt, jó értelemben vett tömegbor kategóriában. Mintegy 1220 ha területen termesztik, zömmel az Alföldön.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

Kövidinkából készített néhány bor:

Imrehegyi Kövidinka

Feltehetőleg magyar eredetű a Kövidinka is, melyet elsősorban az alföldi borvidékeken termesztenek. Az itteni talajadottságok mellett és késői szürete ellenére is kitűnően megtartja magas savtartalmát, amely jó tartást biztosít számára. Magas terméshozama miatt a kommunista időszakot is szerencsésen átvészelte, de mint a kadarka, e fajta sem tudott minőséget mutatni a nagyüzemi termesztés mellett. Az utóbbi években egyre több kísérlet történik a bor hírnevének és e tájjal való összekapcsolásának feltámasztására. Rezedára emlékeztető egyedi illata, karakteres savai, és még számos elfelejtett pozitív tulajdonságának feltárása igazi kuriózumot ígér.

Forrás:
Benyák Zoltán – Dékány Tibor: Magyar borok és borvidékek (21. o.)
Corvina Kiadó, 2003

Borvidékek, ahol Kövidinkát termesztenek:

Kunsági borvidék

Pincészetek, ahonnan Kövidinkából készült bor rendelhető:

Béla Borászat-Imrehegy