A Soproni borvidék pincészetei:

STERLIK PINCÉSZET, Taschner Bor-és Pezsgőház, GANGL CSALÁDI BORÁSZAT , Tóth Pincészet Kőszeg, Garger pince

Borvidék az Alpokalján

Az ország legnyugatibb borvidéke, amely már a középkor óta híres volt borairól és jól szervezett borkereskedelméről.

A soproni borvidék az Alpokalján, a Soproni-hegységben és a Fertő-tó déli és nyugati szegélyén terül el. Egyenes folytatása a burgenlandi Lajta-hegységi, Ruszt-Fertő-vidéki bortermő területeknek. A szőlővidék két nagy tömbben helyezkedik el. Az egyik, - szőlőművelésre talán alkalmasabb terület - északon van, Fertőrákos, a Fertő-tó és Balf község között. Ez a táj a Fertő-tó felé lejt. A másik terület Soprontól keletre, Fertőszentmiklósig húzódik. A várostól délre, a Harka községbe vezető út mellett is találunk szőlőültetvényeket.

Itt még a csapból is vörösbor folyik

Sopron és környéke ma elsősorban vörösbor termeléséről híres (a terület öthatod részén vörösborszőlő terem), kisebb mértékű fehérbor termeléssel kombinálva.

Jelenleg a soproni borvidéken elsöprő dominanciával hódít a kékfrankos. Ezt csak nagy késéssel követi a zweigelt és a cabernet sauvignon. Az utóbbi év hatalmas sikere volt Franz Weninger soproni syrah bora, amely ezen a - melegkedvelő szőlőfajtához képest igen északi - területen is kitűnő minőséget mutatott. A fehérborok közül a hagyományos zöldveltelini mellett, a chardonnay, a traminit és a sauvignon blanc-ot említhetjük.

A szőlőültetvények fajtaösszetétele világosan mutatja azt a XX. század második felére kialakult állapotot, ami szerint a század elején, a filoxéravész után még kizárólag fehérbort termelő tájon a vörösbor jut uralomra. Vajon mi okozhatta a fajtaösszetétel gyors változását?

Sopron hagyományos szőlőfajtája a XX. század elején a zöld veltelini volt. Még korábban, a filoxéravész előtt, a XVIII. században a Soproni borvidéken a legjobb minőséget adó szőlőfajtának a furmint bizonyult, amelyből kedvező időjárás mellett, késői szüreteléssel aszúbort is termeltek. Ez volt az az árucikk, amelyre nagy volt a külföldi kereslet és az aszú kémiai tulajdonságai következtében nagy távolságra is szállítható volt. 1893-ban pl. 1000 hektoliter, 1894-ben 500 hektoliter, 1895-ben 200 hektoliter aszúbort termeltek a soproni borvidéken. A filoxéravész után eltűnt a soproni aszú és csak a Fertő-parti Ruszton élt tovább. 1919 után aztán Ruszt is eltűnt – legalábbis Magyarországról -, de a ma osztrák területen lévő városkában kiemelkedő évjáratokban ma is készítenek aszút.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Soproni borvidék néhány bora:

Merlot Válogatás, FRIZZANTE, Soproni Sauvignon Blanc, Soproni Merlot, Soproni Zenit, Gravita, Soproni Zenit, Soproni Kékfrankos, Poncichter Cuvée, Irsai Olivér, Soproni Cabernet Rosé, Soproni Kékfrankos, Soproni Tramini, Irsai Olivér , Kékfrankos Rosé, Kékfrankos Válogatás, Soproni Éjszaka, Merlot Rosé, Soproni Kékfrankos, Soproni Zweigelt, Zweigelt Rosé, Soproni Kékfrankos, Soproni Zöldveltelíni, Soproni Kékfrankos Rosé , Soproni Cabernet Sauvignon

A Soproni borvidékhez tartozó települések:

Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron.

A Soproni borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Zöld veltelini, Kékfrankos, Merlot, Zweigelt, Cserszegi fűszeres, Zenit, Sauvignon blanc, Tramini, Cabernet sauvignon, Irsai Olivér