A furmint első magyarországi említése 1623-ból való, Tokaj-Hegyalján már akkor megtalálható volt. Eredete a mai napig tisztázatlan: sokan Dél-Itália tájáról, mások a Szerémségből (Szerbia) származónak tartják. A XVIII. sz. elejére Tokaj-Hegyalja meghatározó fajtája lett, de más vidékeken is telepítették. Ma a tokaji mellett a somlói furmintot tartják a legtöbbre. Somló és a Bükkalja mellett más borvidékünkön nincs is számottevő telepítés belőle. Jelenlegi termőterülete mintegy 3600 ha, ennek nagy része – 3460 ha – Tokaj-Hegyalján, 35 ha Somlón található.

A kötött, mély, ásványi anyagokban gazdag talajokon hozza legszebb formáját, de vulkáni málladékon és löszön is jól terem. A homokot, köves öntéstalajokat nem kedveli.

A fajta bora általában magas savtartalmú, de gondos szőlészeti munka mellett savai elegánsak. Jó cukorgyűjtő képessége miatt a szárazon iskolázott furmint is magas alkoholtartalmú. Ez Tokaj-Hegyalján jobb évjáratokban elérheti a 14-15% alkoholt is. Illata határozott és kisebb koncentrációnál is fajtajelleges. Benne nagyon gyakran körte, birs és szegfűszeg illata keveredik. Az éretten szüretelt szőlőből készült furmint szárazon és édes borként is elegáns, nagytestű, különleges minőséget adhat. A Somlón termett furmint illat- és íz-világa visszafogottabb, nehezebben nyílik meg, levegőztetést igényel. Csúcsát 3-4 éves korában éri el. Attól kezdve jó esetben 10-15 évig is élvezetes marad. Nagyságát valójában ízbeli tisztasága adja, eleganciája csak Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható. A vulkáni talajtól származó mineralitás mellett a bor lényegét adó szép savak inkább azokat érintik meg, akik már a borok-adta magasabb élményeket is képesek feldolgozni. Sokan keménynek tartják. Az is lehet, ha éretlen vagy túlterhelt tőkéről szedett szőlőből készül. A legjobb somlói furmintot egyelőre Györgykovács Imre készíti, mellette Fekete Béla és Fehérvári Károly borai a legemlékezetesebbek. A Tokaj-Hegyalján termett furmint kissé lágyabb somlói társánál, de ez a lágyság viszonylagos. Savtartalma többször eléri a 10-12 gr/lit értéket. Ez megfelelő cukor- vagy extrakt-tartalom mellett kizárólag testet és jó gerincet jelent, de semmiképpen nem  okoz bántó savérzetet. A háború előtti telepítésekről származó furmintok (pl. Árvay János  vagy a Királyudvar palackozásában) a száraz fehérborok között világviszonylatban is jelentősek. Egyre több termelő igyekszik kiaknázni a korosabb ültetvényekben rejlő lehetőségeket. Ezeknek a boroknak még több levegőztetésre van szükségük, mint egy-egy somlóinak. Az édesen iskolázott furmint késői szüreteléssel önállóan, a hárslevelűvel vagy sárga muskotállyal együtt legtöbbször édes szamorodniként, aszúként érik Hegyalján. Mivel a fajta cukorgyűjtő képessége igen nagy, a magas puttony-számú aszúborokban vagy késői szüretelésű furmintokban jelentős mennyiségű maradékcukrot találhatunk, kellően kiegyenlítve a szintén magas savtartalommal. Ezeknek a boroknak az alkoholtartalma nem mondható magasnak: általában 11-12% között mozog. Fiatalon a késői szüretelésű furmintok illatvilágát sokszor a botritisz határozza meg, benne sok citrusféle, narancshéj, szerecsendió virág és az elmaradhatatlan körte, birs illatával. Az aszúboroknál a botritiszes jelleg kevésbé érvényesül. Itt a körte és kajszibarack mellett méz, akácvirág, amerikai hordóban érett boroknál gesztenye, őszibarack, ananász jelentik a fő íz-irányokat. Egyes termőhelyeken kifejezetten kapros jellegű illat- és ízjegyekkel születnek a borok. Ez nem hiba, hanem talaj adottság. A mikrooxidáció a borok érésével jelentős szín-, illat- és ízbeli árnyalatváltozást okoz. Mélyebb, barnás tónusok jelentkeznek illatban is (pl. dió, mogyoró, gesztenye, törökméz, még később csokoládé, dohány, kávé, cédrus és szantálfa).

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

Furmintból készített néhány bor:

Angyal Tokaji Aurum Furmint, Tokaji Szamorodni, Tokaji Aszúeszencia 1999, Tokaji hárslevelű, Late Harvest, Aszú 6 puttonyos, Imperator Tokaji Aszú, Angyal Tokaji Cuvée, Nagyegedi Furmint, Tokaji Furmint félédes, Somló Pezsgő Gravírozott, Gróf Degenfeld Furmint Pezsgő, Tokaji Aszú 6 puttonyos, Megyer Tokaji édes Szamorodni, Somlói Furmint, Tokaji Furmint száraz, Tokaji Aszú 6 puttonyos, Angyal Tokaji 5 puttonyos Aszú, Nagy-Somlói Furmint, 6 p aszú, Dessewffy Száraz, Rigópohár, 4 20 Tokaji Cuvée 2021, Tokaji Dominium Furmint, Furmint Öreg Király Dűlő

Származását illetően a Furmint lehet, hogy a Földközi-tenger vidékéről származik, de az is lehet, hogy az egykor Magyarországhoz tartozó Szerémségből eredeztethető. Tokaj-Hegyalja fő fajtája, ahol már a 17. század elején feljegyezték termesztését. Elterjedése valószínűleg összefügg az aszúkészítés föllendülésével, mivel a leginkább aszúsodik. Igazi karriert is ennek köszönhetően futott be. Több, főként fehérbort termő borvidéken kitűnő bort készítenek belőle, amely önmagában száraz, testes, de igen kellemes illatú, finom, harmonikus és tüzes zamatú. Kifejezetten savhangsúlyos, hosszan érlelhető bort ad. Tokaj-Hegyalja mellett leginkább a somlói furmint emelhető ki.

Forrás:
Benyák Zoltán – Dékány Tibor: Magyar borok és borvidékek (20. o.)
Corvina Kiadó, 2003

Borvidékek, ahol Furmintot termesztenek:

Tokaji borvidék, Nagy-Somlói borvidék, Egri borvidék

Pincészetek, ahonnan Furmintból készült bor rendelhető:

Matyisák Pince, Basilicus Szőlőbirtok, Angyal Borászat, Fekete Pince Somló, Pannon Tokaj Pincészet, Pók Tamás Pincéje, Kun Pincészet, Budaházy-Fekete Kúria, Hímesudvar, Balassa Bor, Fazekas pincészet, Barta pince, Kovács Nimród Winery, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, Pajzos - Megyer Pincészet, Canter Borház, Domoszlai Pince, Kolonics Pincészet, Zsirai Pincészet, Galambos Pincészet, Várkapitány Pincészet Somló