„Nos, a somlai számomra az a szoláris bariton, de szimfonikus szőke hímbor, amely a legmagasabb teremtő spiritualitás olaját tartalmazza, éspedig boraink közül egyedülálló tömény tisztaságban. Ezért gondolom, hogy minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A somlairól (az eredeti, ősi, ma már ritka, csaknem fehérarany, száraz, tüzes somlairól van szó) egyébként még azt kívánom elmondani, hogy bár minden komolyabb hegyi bor inkább a negyvenen felüli kornak, mint a fiatalságnak felel mg, a somlai az aggastyán bora. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (138. o.)
Editio M Kft., 2000

A Nagy-Somlói borvidék pincészetei:

Zsirai Pincészet, Kolonics Pincészet, Fazekas pincészet, Canter Borház, Fekete Pince Somló, Várkapitány Pincészet Somló

A borvidék történelmének fordulópontjai

A somlói borvidékről szóló első tudósítások a XI. század  végéről, a XII. század elejéről valók. A vár első ismert okirati említésének dátuma 1093, a szőlőtermesztésről  már 1135 -ben írnak. Ezzel párhuzamban a dobai oldalon levő Szt Márton kápolna neve egy 1309-es okiratban már szerepel. A vásárhelyiek ájtatosságának színhelye, a Szent Margit kápolna az apácakolostorral egyidős. A jenei oldalon levő Szt Ilona kápolna első említése1399-ből való. A vár első térképi ábrázolása 1528-ból való. Hézagos krónikánk fontos állomása a török hódoltság. Ezidőben (1570 táján) 121 szőlősgazda fizetett hegyvámot. A hegy lakóinak  a török  uralomnál nem sokkal kevesebb rablást és sanyargatást jelentett a napoleoni hadak átvonulása sem. 

Veszélybe igazán a filoxéravész alatt került a hegy. A kezdeti szénkénegezés nem bizonyult tartós megoldásnak. Az amerikai alanyba oltott nemes vesszők viszont jelentős fajtaszerkezet változást idéztek elő.

Elkülönült-e Somló a közép-dunántúli bortermő helyektől? A kérdésre igennel válaszolhatunk. Ez megnyilvánul namcsak földrajzi helyzetében, múltbeli és jelenlegi birtokszerkezetében, de borosgazdáinak mentalitásában és borainak ízvilágában is.

A hegy életében fontos szerepet játszanak a kápolnák. Mivel ma legtöbben a Vásárhelyre vezető nyárfasoron közelítik meg a hegyet, a legszembetünőbb a jobbra eső Margit kápolna, míg bizonyos pontokról a balra eső Szt. Ilona kápolna is egyidejüleg látszik. A Szt. Márton kápolna már a dobai oldalon található. Ezek mint tájképi és látvány elemek egyaránt fontosak, úgyszintén mint tájékozódási pontok. A  hegy lakóinak, s birtokosainak  életében - leszámítva a szovjet megszállás éveit - nagyon fontosak voltak a kápolnákhoz vezetett zarándoklatok. Ezek a Kárpát medence szerte ismert terményáldást kérő népi szertartások sajátos formái. Bár pap is jelen volt a hegyre haladó processzióban - az itt elhangzó apokrif imák és énekek népköltészetünk igen jelentős emlékeinek tekintendők.

Milyen a somlai bor?

Túl azon, hogy abszolút egyedi, tudni kell, hogy nem a mutatós, a tetszetős, a feltünő bor. Ízkincseit rejtve viseli. Fiatalon barátságtalan, kétévesen - ha a pohárban már kellően levegőzött - feltárulkozik. Feltétlen igényli az érlelést és nagyon sokáig eltartható. E tekintetben igazi vetélytársa a hegyaljai boroknak. Sajátosan öregszik, animális ízjegyeket vesz fel. A bagaria (ami egy finom bőrfajta) jelzőként sértés számba megy Somlón, de tény, hogy gyakran érezhető és véleményünk szerint nem pejoratív jelző.

Általánosságban elmondható, hogy e borvidéken a legnagyobb a borokban található és mérhető szárazanyag aránya. A somlai bor tartós, a szállítást is jól bírja. Élettani hatása kedvező. (Nemcsak a termővidéken tartották orvosságnak.)

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Nagy-Somlói borvidék néhány bora:

Somlói Juhfark, Somló pezsgő doux, Somlói Hárslevelű, Somló pezsgő demi-sec, JUHFARK 2003 - VÖRÖS SZÍV, Somlói Furmint, Késői szüretelésű Olszrizling, Számmal gravírozott Pezsgők, Somlói Hárslevelű, Nagy-Somlói Juhfark 2008, Juhfark Gravírozott szív, Somlói Juhfark, Kis és nagy Hancúrléc, Magnus Juhfark, Somlói Tramini, Somlói Hárslevelű 2010, Somlói Furmint, Somlói Juhfark, Somlói Chardonnay, Somlói Juhfark Késői szüret, Somlói Hárslevelű, Nagy-Somlói Olaszrizling, Nászéjszakák bora gravirozott, Nagy-Somlói Olasz rizling 2007, Somlói Juhfark

A Nagy-Somlói borvidékhez tartozó települések:

Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri, Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely.

A Nagy-Somlói borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Olaszrizling, Juhfark, Furmint, Táltos, Pinot noir, Hárslevelű, Tramini, Chardonnay