„A fiatal móri néha összetévesztésig hasonlít a fél-hegyi, lankás vidéki borhoz. Csak öt-hat éves korában kezd derengeni benne az erő. De akkor aztán erő, anélkül, hogy durva lenne. Teljesen egyedi és utánozhatatlan ásványi zamata van.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (142. o.)
Editio M Kft., 2000

A Móri borvidék pincészetei:

Geszler Családi Pincészet - Mór, Maurus Borászat, Csetvei Pincészet, Hegedűs Családi Borászat

Kis borvidék nagy borai

Mór vidéke, mint a csókakői váruradalom része, már a XII. században feltűnik az oklevelekben. 1138-ban a Mórral szomszédos Bodajk falu szőlőjét és szőlős jobbágyait említi egy oklevél. 1231-ben Vajal (ez ma Mór egyik falurésze) és Csákberény szőlőjéről készült okirat.

Magával, Mór község nevével csak a XV. században találkozunk először. Az írott dokumentáció tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig egyenletesen fejlődött, de a török hódoltság megakasztotta a fejlődést. A török háborúk viharai a Csókakőhőz tartozó 32 községből 28-at elpusztítottak. A lakosság pusztulásával a szőlők is elvadultak. A XVIII. században beköltöző német telepeseknek köszönhető az új szőlőtelepítés. Móron telepedett le a kapucinusok szerzetesrendje is, akik a környék legjobb szőlőművelőivé váltak.

A XVIII. század tehát már nem folytatása a régi szőlőkultúrának, hanem új korszakot jelent. Valószínűleg ekkor jött létre a következő 300 évet meghatározó szerencsés találkozás a borvidék és az ezerjó szőlőfajta között.

A XIX. században érte el a borvidék ismertsége tetőpontját. Ebben szerepet játszhatott a megbecsült móri aszúborok kivitele is. Volt olyan időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok voltak a legmagasabb áron eladhatók. A filoxéravészt a táj viszonylag könnyebben vészelte át, mint a többi magyar borvidék, mivel a homokkal kevert lösz- és a homoktalajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.

Mór község 1901-ben kérvényezte, hogy Mór és vidéke önálló borvidékké nyilváníttassék, mivel addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.

A borvidéken kisebb mértékben még máig is megtaláljuk a hagyományos termesztési elemeket: a kis tenyészterületet, a fejműveléses, kopaszmetszéses, hajtásválogatással (ún. "gyomlálással") kezelt tőkéket. A meredek domboldalakon helyenként mikro- és makroteraszokat is építettek.

A móri borvidék elsőrendűen fehérbor termő terület. Mivel a borvidék hagyományos fajtája az ezerjó, ezért ezt minden más fajtát meghaladó mennyiségben telepítették.  Az ezerjót sorrendben a tramini követi. Ezek mellett chardonnay, szürkebarát, ezerfürtű a legfontosabb fajták. Ez a jellegzetes fajtaösszetétel elsősorban a német borászkodási gyökerekkel is rendelkező Észak-Dunántúlon nevezhető tipikusnak.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Móri borvidék néhány bora:

Rosé Cuvée 2022, Móri Tramini, Késői szüretelésű Sörédi Chardonnay, Sörédi Chardonnay , MáMór Chardonnay 2021, Csetvei Ezerjó Amfora, Karácsonyi Zöld Veltelíni 2022, Móri Királyleányka 2012, Móri Rejtelem Chardonnay, Móri Rajnai rizling, Sörédi Zenit , Móri Chardonnay 2022, Móri cuvée, Vértes Kincse cuvée 2022, MÚZEÁLIS BOROK, Wekerle emlékbor 2022- Ezerjó 2021, Gyöngyöző Rosé 2022, Karácsonyi Chardonnay 2022, Vértes kincse 2021, Móri Zenit 2022, Móri Zöld veltelíni 2022, Gyöngyöző Zenit 2022, Móri Ezerjó 2022, Móri Sauvignon blanc, Csetvei Ezerjó Hordó

A Móri borvidékhez tartozó települések:

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly.

A Móri borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Rajnai rizling, Chardonnay, Zenit, Tramini, Kékfrankos, Ezerjó, Zöld veltelini, Királyleányka, Irsai Olivér, Sauvignon blanc